„Szakura örök
Mi változik? A HÁTTÉR!
Csalfa egy játék...”
tvr

Gyermekkorom óta mélyen vonzódom a japán kultúrához.
Életem álma vált valóra, mikor 2002-ben elnyertem a Monbusho japán állami ösztöndíjat és a Kobe Egyetemen 2 évig vizsgálhattam a japán művészeti nevelést és Jun Tsukawaki szobrászművésztől szobrászatot is tanulhattam.
Hazatérésem után sem szakadtam el a japán élményeimtől és az ott gyűjtött művészeti inspirációktól. 2009-ben megjelent egy kétnyelvű, képes mesekönyvem, amely egy kokeshi baba történetén keresztül mutatja be a japán kultúrát a magyar gyermekeknek.
A könyv sikerén felbuzdulva kezdtem el 2011-ben kokeshiket készíteni, ma már több mint 5000 különböző kokeshi elkészítése után is úgy érzem, kifogyhatatlan inspirációt jelentenek számomra.
 Az elmúlt években számos japán, illetve hazai kiállításon mutattam be munkáimat és tartottam előadásokat a kokeshik tradícióiról és történetéről.
A legnagyobb megtiszteltetés akkor ért, amikor 2015-ben Japánban, Shiroishiben az 57. Japán Országos Kokeshi Versenyen az első külföldi díjazott lettem, Miyagi-megye kormányzójának díját kaptam meg. Egy évre rá szinte csodának éreztem, hogy az 58. Japán Országos Kokeshi Versenyen a sosaku kokeshik kategóriájában a legrangosabb díjat, a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Iparügyi Miniszter díját is átvehettem az öltöztetős kokeshi babámmal.  
2016 őszén Shibukawába a 18. Sosaku Kokeshi kiállításra is meghívást kaptam, majd 2017 tavaszán az 59. Japán Országos Kokeshi Versenyen Ebina város polgármesterének díját nyerte el a kokeshi csörgőm.
Azt hiszem talán munkám elismerésének csúcsa, hogy a japán kokeshi készítő mesterek zárt kulturális köréhez közelebb kerülhettem, végtelenül sokat tanulhatok tőlük, szakmai tudásukhoz és műhelytitkaikhoz közelebb engedtek és befogadtak, ami Jennifer McDowell, amerikai kokeshi kutató antropológus szerint is „egy antropológiai fal áttörésének tekinthető”.   
Csodálatos folyamatnak tartom a kokeshik születését; a fa lelket ad a kokeshinek, míg a kokeshi új életet ad a fának és így jóval túlmutat egy „fababa” fogalmán. A kokeshi a formák játéka, végtelen variációs lehetőségével, egyszerű mértani formából néhány ecsetvonással bármi megszemélyesíthető.

Amikor kokeshiket készítek lelkem japán része bújik elő, és boldog vagyok, hogy Magyarországon is megmutathatom azt a fantasztikus Japánt, ami bennem él.

Így jutottam el a japán népművészettől a kortárs babaművészetig,
a KOKESHI-től a KAKO-ig.